Lássuk mi is sült ki Zsoltiék és az én családom hagyományainak ötvözéséből , meghintve egy kis Provence-szal. Már csütörtök este megcsináltam a kókusztekercset, amihez a darált kekszet, a műanyag tésztaszűrővel szitáltam, a diót meg kanállal nyomkodtam, mindkettő egész daráltszerű lett:) Sütöttünk gyümölcskenyeret, dióval, aszalt barackkal és banánnal. A sajtos rúd nagyon finom lett, szinte elfogyott az egész aznap. Megpróbálkoztam a tejbegrízes szelettel is, legközelebb biztos jobban sikerült, de azért finom lett.
24-én ebédre májkrémgombóclevest csinált Zsolti, náluk mindig az van, meg paradicsomos húsgombócot, mert régóta kívánjuk. Este pedig, mint mi szoktuk halászlevet, vagyis itt bouillabaisse-t vacsoráztunk. Másnap maradékot ettünk, mert nagyon sok maradt még péntekről is. Most nem is emlékszem, hogy 26-án vagy 27-én ettünk-e lazacot, de nem is ez a lényeg, nagyon finom lett. Frissen vettünk a boltban a halpultnál, 2 nagy szeletet. Zsolti készítette el, egyik felét besózta, másikat provencei fűszerkeverékkel hintette meg, a sós felét olajban sütötte, majd amikor megfordította rakott bele egy kis vajat is! Én még ilyen finom lazacot nem ettem!
23-án, mivel Zsoltinak már nem kellett dolgoznia, így délután elmentünk a közeli Sainte Victoire hegyre, kb 10 km-re van a várostól. Ragyogó napsütéses idő volt, egyáltalán nem volt karácsonyi hangulat, tele is volt a parkoló, sokan kirándultak. Egy jó nagyot kirándultunk, erdős, dombos, sziklás hely, van ott egy tó, meg egy gát, amin átsétálva kezdtük meg utunkat, több irányban is lehet indulni, mi találomra kiválasztottunk egyet, egy jó két órát biztos sétáltunk. Ekkor döntöttük el, hogy legközelebb a hegyre megyünk, a kereszthez...és igen innen indult volna az egyik 2 órás normális túraútvonal.
26-án, 2 nap lustulás, és evés után, ismét felkerekedtünk, és elmentünk a Calanquesekhez (=meredek falú öböl, a Földközi-tenger partján), egyik legszebb hely ahol jártam életemben. Már ősszel is meg akartunk nézni, amikor Cassisban voltunk , de akkor elmaradt. Megint nagyon szép, napsütéses, meleg idő volt, pont kirándulásra alkalmas. Cassisban leraktuk a kocsit, a Calanque de Port-miou közelében,mint ahogy a neve is mutatja, ezt kikötőnek használták, célünk sorban a 3.-hoz eljutni. Végig sétáltunk a kitötő mentén, majd a következő öbölben, piknikeztünk egy kicsit, lábunkat bele is mártottuk a tengerben, ami jéghideg volt. 
Ebédünket ezen a festői helyen fogyasztottuk el, előttünk a tenger, 2 oldalt meg az öblök, csodagyönyörű volt, gázon megmelegítettünk a paradicsomos húsgombóc maradékát, nagyon hangulatos volt! Utána kicsit napoztunk, annyira csodálatos volt!
Kicsit nehezebb terep következett, hegyre fel, és végül nem is jutottunk le az öbölhöz, mert még csak a hegy tetején voltunk, és vissza kellett indulni, hogy sötétedés előtt a kocsihoz érjünk. De fentről is lenyűgöző látvány volt! Az öblökben a víz színe gyönyörű zöld volt, elképesztő, hogy mennyire elütött a nyílt tenger kékjétől.
Így telt a mi karácsonyunk itt kint, 27-én készültünk már Párizsra, arról is lesz beszámoló hamarosan!
