zsuzsi, zsolti, provence

Van mar a fiokban egy felig megirt sok utat elmeselo beszamolo, de az meg varat magara, foleg, hogy mostmar a masodik parizsi utat is bele kellene tenni. Ez a szep ebben a mufajban, ha az ember egyszer nem irja le egybol a gondolatait, de hetente utazik ujabb helyekre, akkor bizony egyre nehezebben rugaszkodik neki.

Viszont most szeretnek egy kis elozetest tenni (erzelmekben bovelkedo elozetest), mivel ez az elmeny kevesbe kotodik az itteni utazasainkhoz, mint Magyarorszaghoz. Mint a cimbol is kiderulhetett, ennek az az oka, hogy Trianonhoz van koze. Igen, elmentunk Versaillesba, ami szamomra nem tartogatott sok meglepetest, mivel viszonylag elenken el az emlekeimben gyerekkorombol, viszont annak idejen a csaladdal nem jutottunk el a Grand Trianon es a Petit Trianon epuletehez, igy ezek most nemi ujdonsaggal kecsegtettek. Mindamellett nem gondoltam, hogy tulsagosan meg fogjak mozgatni a fantaziamat. Nos, van a Grand Trianon epuleteben egy Galerie des Cotelle nevu hely, ami arrol nevezetes, mint azt bizonyara kitalaltatok, hogy itt irtak ala 1920 juniusanak negyedik napjan a trianoni szerzodest. Tisztaban vagyok azzal, hogy ez a szerzodes logikus kovetkezmenye volt annak, hogy mindig kell valaki, aki elviszi a balhet, es ez pedig az, aki rosszkor van rossz helyen, es meg balek is. Barmilyen szomoru beismerni, de a magyar ember az altalaban ugyesen tetszeleg a balek szerepeben. Szoval akarhogy is, lehet, hogy ez tul eros megtorlas volt, ennek ellenere fel se merul bennem, hogy vesszen trianon jelszavakkal, vagy Clemenceau sirjanak a lehugyozasanak a gondolataval jojjek elo. Annyira pedig nem is faj a szivem a leszakadt teruletek miatt, arrol nem beszelve, hogy vannak nepek, akik jol is jartak azzal, hogy nem hozzank tartoznak mar. Ezzel szemben teljesen varatlan erzesek keritettek hatalmukba, mikor ott voltunk, kicsit megfoghatatlan, es leirhatatlan. Ez koszonheto volt annak is, hogy neztem az embereket, akik jottek, fenykepeztek, raneztek a tablan a kiirasra, elolvastak az elso nehany mondatot (az utolso mondat szolt csak arrol, hogy itt a magyar tortenlem szempontjabol jelentos esemeny tortent), es at is ereztem, hiszen en is igy csinaltam az osszes tobbi versailles-i szobaban (es a Grand Trianon termeiben is csak a Hungary keresoszoval bongesztem vegig a tablakat; sot a furcsa erzes mar ott hatalmaba keritett, mert kicsit izgultam, hogy hol van mar, hol van mar). Valahogy oda akartam menni mindenkihez, es elmondani nekik, hogy olvassatok el az utolso sort is, olvassatok el, erezzetek at. Es csak ultunk ott jo 10 percig, gondolkodtunk ezeken a dolgokon, azon, hogy milyen erdekes ez az egesz, es olyan jo volt, magyarnak ereztuk magunkat. Nem szamitottam ra, hogy ilyen erzesek vannak bennem, es azt hiszem ennek az az oka, hogy a 2010-es felmeresek is azt mutatjak, a magyarok eleg nagy hanyadaban a trianon szo duhot es aggressziot valt ki, trianon tenye pedig irracionalizmust... Emiatt azt hiszem az emberek egy masik resze inkabb idegenkedik ettol az egesztol (es en is ebbe a reszbe tartoztam), foleg, hogy nehany propaganda alapjan szegyelnie kene az embernek, ha nem gondol Nagy-Magyarorszagra szivesebben, mint a mostanira, es ha nem trianon tagado tibi, alias 3T (ahogy a belga jellemezte:)). De az a keseredes szomorusag, es magyarsagtudat, ami ott elfogott, megnyugvassal es boldogsaggal toltott el, es ez azt hiszem, szerintem ennek kene Trianon uzenetenek lenni, valamint az, hogy magunkba szalljunk, hogy probal viselkedni a kishal a nagyhalak kozott, mert nehogymar a befott tegye el a nagymamat, nem pedig a nemzeti gyasznapot, es a minket helyretevo nagyhatalmak anyazasat kellene jelentenie.